Pulai Nikoletta polgármester és csapata
menu
„Tedd azt, amiben hiszel, és higgy abban, amit teszel.”

Szakmai életrajz

1973. szeptember 11-én születtem, Győrzámolyon, ahol azóta is élek. Szülőfalum általános iskolájában, már harmadik osztályos koromban elhatároztam, hogyha „nagy leszek” tanár leszek.

Pulai Nikoletta

Két év múlva sorsom megpecsételődött. Felső tagozatos kisdiákként ugyanis megismerkedtem, azzal a tantárggyal, amelyet a mai napig a világon a legjobban szeretek. Tudtam, hogy történelmet fogok tanítani.

Gimnázium után férjhez menetem, de egy percre sem adtam fel gyerekkori elhatározásomat. 1993. szeptember másodikától pedagógus asszisztensként helyezkedtem el, a győri Kossuth Lajos Általános Iskolában. Köztudottan ide nagytöbbségében, roma tanulók járnak. Igyekeztem a rendkívül szegény környezetből érkező gyerkőcökkel minél több időt együtt tölteni, hogy addig se a családjukban tapasztalt, rossz minta hasson rájuk. Megmutattam nekik, a szabadidő kihasználásának hasznos, értelmes módozatait, bebizonyítva, hogy az mennyi örömmel, sikerélménnyel járhat.

Nekem, mint, későbbi tanárnak ez a néhány év, a legjobb iskola volt. Ott értettem meg a tanítás fontossága mellett a nevelés igazi értékét.

Családom és kollégáim szerető támogatásának köszönhetően, néhány év kemény tanulás után, álmom teljesült. 2002-ben beteljesedett, amire sorsom predesztinált. Történelem szakos tanári diplomát, mellette latin nyelvű alapfokú nyelvvizsgát szereztem, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán.

Előtte egy évvel tudásomat, már a gyakorlatban is kipróbálhattam, amikor a Győrzámolyi Általános Iskola Igazgatója, egykori osztályfőnököm, szeretett falumba, dolgozni hívott.

Kezdetben tanulószobát vezettem. Az ott töltött idő alatt nagyon sok tapasztalatot szerezve a gyerekek tanulási módszereiről.

Diplomám megszerzése után, a történelem tanítása mellett, azonnal osztályfőnök lettem. Ezt a pedagógus pálya egyik legszebb, ha, nem a legszebb részének tartom. Nagy felelősség, de egyben sok öröm, féltés és izgulás. Pályaválasztás, szerenád, vidámballagás, bankett, ballagás. Csak néhány felsorolás a sok közül.

A XXI. század jól ismert megélhetési kényszere miatt, a szülők nagy része sajnos nem tud elegendő időt együtt tölteni gyerekeikkel. Igyekszem ezért minél több közös osztályprogramot szervezni tanítványaimnak, ami havonta, legkevesebb egy közös délután jelent. Az ilyen alkalmak segítenek abban, hogy a rám bízott gyerekek igazi közösséggé formálódjanak. Új oldalukról ismerjék meg egymást és tanárukat. Ne csak az órán nyújtott teljesítmény legyen a mérce, hanem a társaikban rejlő ezernyi egyéb érték, képesség, jártasság is.

Ennek fontosságát igyekeztem elmélyíteni immár öt végzős osztályom diákjaiban, jelenleg pedig nyolcadikosaim között.

2003-ban 120 órás felsőfokú drámajáték-vezetői tanfolyamon vettem részt. Azóta vezetek az iskolában gyermekszínjátszó csoportot. Számtalan díjat nyertünk a csoportokkal, de a szakkörnek nem az a célja, hogy színészeket neveljen, hanem, hogy a tanítványaim bátran meg merjenek szólalni a nyilvánosság előtt, szépen kifejezően beszéljenek, fejlődjön a mozgáskultúrájuk, ismerjék meg a játék örömét és a közösséghez tartozás érzését. Előadásainkkal rendszeres résztvevői vagyunk az iskolai rendezvényeknek, évente többször ellátogatunk a helyi nyugdíjasklubba, óvodába és a környék falvainak iskoláiba. Nagy öröm számomra, hogy többen az általános iskola befejezése után is folytatták „pályafutásukat”!

Történelem mellett, etikát, hon- és népismeretet, tánc és drámát tanítottam illetve könyvtári és tanulószobai feladatokat is elláttam. Szükségesnek éreztem, egy második szak megszerzését is és mivel a történelem mellett az irodalom áll hozzám a legközelebb a magyar szakot választottam. Magyar nyelv- és irodalom tanári végzettségemet 2011-ben szereztem meg. Azóta a két főtantárgyam a történelem és a magyar lett, de továbbra is én tanítom a modul tantárgyakat.

Munkám során fontosnak tartom mind a tehetséggondozást, mind a felzárkóztató/fejlesztő foglalkozásokat. A tehetséges gyerekekkel számtalan versenyen veszünk részt pl. vers- és mesemondó verseny, helyesírási verseny, történelem versenyek, levelezős versenyek, vers- és szépíró verseny. Igyekszem tanítványaimat maximálisan felkészíteni a versenyekre, hogy a rutinszerzés mellett sikerélményhez is jussanak. Nagy öröm számomra a tanítványaim sikere, de talán még nagyobb öröm, ha egy gyengébben teljesítő tanulóval érek el eredményt és tud javítani az osztályzatán.

Fontosnak tartom a folyamatos megújulást, új módszereknek a megismerését, vagyis az élethosszig tartó tanulást. Ezért 2010-ben részt vettem „A számítógép alkalmazási lehetőségei a pedagógus munkájában” című 30 órás tanfolyamon. A számítógép, az internet, az interaktív tábla használata új lehetőséget nyitott meg a munkámban. Tanítványaim nagyon élvezik ezeknek a használatát és szerencsére iskolánk is sokat fejlődött a rendelkezésre álló eszközök területén.

2014-ben szakvizsgázott pedagógus lettem drámapedagógus szakterületen. Közben felsős munkaközösség vezetőként, igyekszem koordinálni az osztályfőnöki munkákat. A munkatervben rögzítetteket megvalósítani. Iskolánknak hagyományosan három versenye van, ebből kettőt a népdaléneklési- és a versmondó versenyt én szervezem, fogom össze. Szintén a feladataim közé tartozik a levelezős versenyek, színházlátogatások megszervezése is.

Több mint tíz éven át segítettem a helyi diákönkormányzat munkáját. Nyugodtan kijelenthetem, hogy ez idő alatt jó néhány programmal hagyományt teremttettünk az iskolánkban, sőt a falunkban is. Kiemelném a gyereknapot, ami már községi szintre nőtte ki magát és 11 éven keresztül én voltam a főszervezője. Mindvégig célom volt, hogy a családok, gyerekek úgy szórakozhassanak, tölthessenek együtt egy egész napot, hogy a lehető legkevesebb pénzükbe kerüljön. Szerencsére mindig sikerült támogatókat szerezni erre a célra és az óvodával összefogva, felejthetetlen élményeket szerezni a résztvevőknek. Itt említeném meg, hogy a tantestület minden tagja, egy emberként állt és áll ki a különböző rendezvények mellett. A gyereknap mellett a következő rendezvények váltak hagyományossá: papírgyűjtés, tökös-dökös buli, libabuli, Mikulás buli, angyalváró buli, karácsonyfa állítás az iskolában, farsang, téltemetés, Bálint napi rajzverseny, Ki mit tud?, májusfa állítás és döntés.

2016-ban megtörtént a minősítésem, azaz elkészítettem és megvédtem a portfóliómat.

„Tedd azt, amiben hiszel, és higgy abban, amit teszel” - választottam sok évvel ezelőtt mottómul. Igyekszem betartani, az iskolába végzett munkám esetében is.